A fejlett ipari társadalmakban a gazdasági haszon, és a haszon maximalizálása minden más szempontot megelőznek. Igen, még az egészségügyi szempontokat is. Mit jelent ez a gyakorlatban?
A haszonelvűség az élet sok területén jelen van. Az egészségügyben (ellátás, hálapénz, előnyök) a politikában (korrupció) az iparban (káros, de olcsó anyagok engedélyezése, mint pl. az aszpartám) sőt még az olyan egyszerűnek gondolt területeken is, mint a mezőgazdaság.
A Monsanto génkezelt csodáiról és gyomirtóiról, melyek egy része már a felnőtt lakosság nagy részének vérében kimutathatóak, már sokan hallottak, ám azt már kevesebben tudják, hogy a termés védelme érdekében kiszórt rovarirtó szerek egy része komoly egészségkárosító hatással bír.
Vegyük például a klór-pirofoszfátot, angol nyelven "chlorpyrifos"-t. Napjainkban számos cikk, tanulmány jelent meg róla magyar és idegen nyelven egyaránt. Néhány ezek közül:
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2011/01/agykarosito-neurotoxikus-rovarirtot.html (HU)
https://www.epa.gov/sites/production/files/2017-03/documents/chlorpyrifos3b_order_denying_panna_and_nrdc27s_petitition_to_revoke_tolerances.pdf (EPA elutasító határozat GB)
https://www.sott.net/article/361723-Despite-toxicity-Chlorpyrifos-is-still-in-use (GB és más nyelveken)
Gyerekeknél jóval nagyobb eséllyel vált ki idegrendszeri károsodást mint felnőtteknél, bár a felnőttkori károsodottakat kevéssé vígasztalhatja. Ez a vegyület levegőbe permetezve sokkal jobban felszívődik, mint a hangya és csótánycsapdák hatóanyagaként. Állatokban rákkeltő, ami nem csoda, mert szerkezete hasonlít a harci gázokban lévő idegmérgekére.
Az interneten számos forrás van, ahol azt olvashatjuk, hogy az Európai Unió tervezi betiltani ennek a veszélyes anyagnak a felhasználását, vagy talán már be is tiltotta. Ez sajnos (2018.02.26-i állapot szerint) téves információ, ugyanis a szer engedélyezett:
Az EU-s adatbázis közvetlen hivatkozása nem nyílik meg, ám az oldal lementett képe a fenti zöld gombra kattintva megtekinthető. Éles szeműek észrevehetik hogy 20 uniós országban engedélyezett e méreg használata a mezőgazdaságban, de pl. Németországban be van tiltva.
Sokan emlékeznek rá, hogy pár évvel ezelőtt milyen gyakori volt a verebek, fecskék látványa, még nagyvárosokban is. Ma szerencsésnek mondhatja magát, aki 1-1 példányt lát belőlük. A mezőgazdasági vegyszerek nem csak a madarak, de a halak és a rovarok (pl. méhek) számára is mérgezőek. Mi, emberek sem vagyunk védettek.
Védekezni ugyan nem tudunk ezen szerek hatásai ellen, de a kitettség kockázatát csökkenteni lehet egy kis odafigyeléssel. Akit a téma bővebben érdekel, ezen a honlapon jól összefoglalják a lényeget.
A FILS készítmények hatékonyságának egyik oka, hogy az összetevők kiválasztásánál nagyon odafigyelünk a származási helyre, az összetevők biokémiai tisztaságára. Koncentrátumainkból nem csak a mesterséges adalékanyagok, színezékek, ízesítők, fokozók, gátlók stb. hiányoznak, hanem az egészségre káros vegyszerek is.