Szinte napi rendszerességgel használjuk azt a szót, hogy antioxidáns, azonban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent, és milyen hatást fejt ki szervezetünkre.

Az antioxidánsok az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabadgyököktől védik a szervezetet.

A szabadgyökök természetes élettani folyamatok során keletkeznek. Szerepük elsősorban abban rejlik, hogy védelmet nyújtanak a szervezetet megtámadó mikroorganizmusok ellen. Tevékenységüket egy védelmi rendszer kontrollálja. Ha ez a rendszer zavart szenved, a szabadgyökök túlzott elszaporodása károsan befolyásolja az egészséges sejtek működését, elősegíti az öregedési folyamatokat, károsítja a DNS-t, a fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat.

A túlzott szabadgyökök képződésének sokféle oka lehet, pl. környezeti ártalmak, immunrendszer gyengülése, túlzott alkoholfogyasztás, túlhevített olaj az ételkészítés során, gyulladásos folyamatok, dohányzás, kimerítő testedzés, túlzott stressz. Hatásukra idegrendszeri zavarok, a szem és a tüdő károsodása, szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések alakulhatnak ki.

Némely esetekben a szabadgyökök száma nem növekszik, ám a szervezet által termelt antioxidáns mennyisége lecsökken, valamint minősége már nem éri el azt a szintet, hogy képes legyen elvégezni feladatát. Ezek a helyzetek általában hosszan tartó betegség folytán alakulhatnak ki, leggyakrabban viszont a szervezet elöregedése során fordulnak elő. Ebben a helyzetben szintén az a megoldás, hogy pótolni kell a szervezet számára a jó minőségű antioxidánst.

Az antioxidánsoknak két nagy csoportja van: egy részük a szervezetben termelődik (pl. kéntartalmú vegyületek, enzimek) más részük pedig a táplálékkal – pl. vitaminokkal és ásványi anyagokkal kerül a szervezetbe.

Az antioxidánsok legjelentősebb képviselői az E-, C-, A-vitamin, a béta karotin, a szelén, a magnézium, a cink, a réz, a kéntartalmú vegyületek, a telítetlen zsírsavak, különösen az omega-3 zsírsav.

Jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaznak a citrusfélék, a szamóca, a csipkebogyó, a leveles zöldségek és a savanyított káposzta.

Kiváló A-vitamin forrás a csirke-, a marha-, a sertésmáj, a zsíros sajtok és a tojás sárgája.

Az E-vitamint növényi olajok, olajos magvak és búzacsíra fogyasztásával vihetjük be nagyobb mennyiségben a szervezetbe.

Kevésbé ismert antioxidáns a likopin és a lutein. A likopin legfőbb forrása a paradicsom, a hal és a paraj, jelentős mennyiségű luteint tartalmaz a fejes saláta és a brokkoli. A fitonutriensek (növényekben rejlő tápanyagok kémiai vegyülete) akkor fejtik ki legjobban hatásukat, ha természetes élelmiszerek fogyasztásával, vegyes táplálkozással fedezzük a szükségletüket.